Tagvállalataink újabb önkéntes vállalásokat terveznek a termékeik cukortartalmának további csökkentése érdekében. A honlapunkon elérhető, a döntéshozókat és az érdeklődőket célzó kiadványban összefoglaljuk a csökkentés technológiai és ipari hátterét, javaslatot teszünk a kormányzattal e téren már meglévő együttműködés elmélyítésére, az üdítőipar és a tejfeldolgozók pedig konkrét csökkentési vállalást is megfogalmaznak.
Az elmúlt évtizedekben mumusnak kikiáltott só, a koleszterin, a transzzsír nyomában ma egyértelműen a cukor a legerősebb össztűz alá vont tápanyag. Szinte nem telik el nap, hogy ne jelenne meg újabb cikk vagy hír a cukornak tulajdonított káros hatásokról. Mégis úgy tűnik, hogy mi magyarok mindezek ellenére továbbra is édesszájúak vagyunk: a gyártói tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a hazai fogyasztók többsége egyértelműen az intenzíven édes ízeket kedveli és választja a boltban. Így hát a vásárlók kegyeiért folytatott erős versenyben a termékek cukortartalmának csökkentése kétélű fegyver: könnyen pórul járhat az a vállalkozás, amelyik túl nagyot lép és a termék íz-változása miatt átpártolnak tőle a fogyasztói a konkurencia édesebb termékéhez. Arról nem beszélve, hogy a cukor egy olyan univerzálisnak mondható alapanyag, amely az élelmiszerekben az édes íz biztosításán kívül számos egyéb, nélkülözhetetlen funkciót is ellát: tartósít, megköti a nedvességet, tömeget, állagot és színt is ad a termékeknek. Ráadásul könnyen szállítható, raktározható és nem utolsó sorban a helyettesítésre szóba jöhető anyagoknál olcsóbb. A receptúrák módosításakor tehát sok tényezőt figyelembe véve kell a vállalkozásnak döntenie arról, hogy a forgalom visszaesésének veszélye nélkül megléphető-e adott terméke esetében a csökkentés és annak a mértéke mekkora lehet.
Az ÉFOSZ tagjai most úgy döntöttek, hogy mégis megteszik a kezdő lépéseket és önkéntes vállalásokat tesznek az élelmiszerek hozzáadott cukortartalmának csökkentése céljából. Az itt hozzáférhető tájékoztató füzetben objektív tájékoztatást adnak a cukor-csökkentés ipari hátteréről, lehetőségeiről és korlátairól. Emellett nem utolsó sorban két jelentős ágazat, az üdítőipar és a tejfeldolgozók konkrét vállalásokat is tesznek termékeik hozzáadott cukortartalmának csökkentéséről. Egyúttal javasoljuk, hogy az állam az érintettekkel összefogva indítson olyan fogyasztói tájékoztatási programot, amelyben a magyar emberek segítséget kapnak az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításához, valamint buzdítást a kevésbé édes ízek elfogadására. A gyártók számára a reformuláció ugyanis csak abban az esetben megvalósítható, tehát a csökkentési szándék akkor lehet sikeres, ha egyértelmű keresletet tapasztalnak a piacon.